TELEPÜLÉS
Köszöntő
Lengyel története
Térkép
Nevezetességek
Vállalkozások
ÖNKORMÁNYZAT
Általános közzétételi lista
Képviselő-testület
Bizottságok
Közös Hivatal
Rendeletek
Hirdetmények
Aktuális hírek
Letöltések
INTÉZMÉNYEK
Apponyi Sándor Szakképző
Óvoda
Faluház, Könyvtár
Digitális Jólét Program Pont
Orvosi Rendelő
Posta
KULTÚRA
Civil szervezetek
Egyház
SZABADIDŐ
Rendezvények
Borpince
Annafürdő
Fotóalbum
Lengyeli specialitások
Bazár
Vendégkönyv
   
Lengyel nevének eredetére két változatot ismerünk. Az egyik szerint, nevét lengyel származású telepesekről kapta, a másik változat alapján pedig egy Lengyel nevű vitézről.

A község területén emberi település nyomai az új kőkorban fedezhetők fel először. A leletek megtalálásának helyét a nép „török sánc”-nak nevezte el, ma sánci tetőnek nevezik. Itt végezte ásatásait Wosinsky Mór 1882-1888-ig. Az általa talált leletek „lengyeli kultúra” néven lettek ismertek az egész világon.

Lengyelt írásban először 1308-ban említették: „a honfoglaló magyarok hamar megtelepedtek termékeny határában”. A település területén a török hódoltság végéig éltek magyarok, ekkor azonban teljesen elnéptelenedett.

A település a XVIII. század első felében népesült újra. Amadé báró családja Németországból, valószínűleg Fulda környékéről, hozatott ide telepeseket.

1799-ben gróf Apponyi Antal György vásárolta meg a lengyeli uradalmat. Ekkor egy kisebb kastély épült, amiben ma az óvoda és a postahivatal található. Ennek a kastélynak az emeletét 1870-ben lebontották, mert ekkor már elkészült az új főúri kastély és a monda szerint a környéken csak egyemeletes épület lehetett.

A mai kastély építtetője gróf Apponyi József volt. A kastély építése 1824-1829-ig tartott. Az építéshez használt téglát Lengyelen a grófi család téglaégetőjében égették. A munkálatokban Lengyel, Kisvejke, Závod, Mucsi községek jobbágyai vettek részt.

A kastély építtetőjének az elképzelése az volt, hogy az, viselje magán az év jegyeit. Ezt a következőképpen valósította meg:
• 4 évszak - 4 bejárat,
• 12 hónap -12 kémény,
• 52 hét - 52 szoba,
• 365 nap - 365 ablak.
Mivel ebben az időben Lengyelnek fából és sárból épült temploma volt, ezért a kastélyban egy kápolnát is építettek. A kastély épületében volt még konyha, sütöde és borospince is. A kastély elkészülte után a parkot díszkertté alakították át.

Apponyi József nevéhez fűződnek még a következő épületek is:
• a „svájceráj”, (svájci típusú tehénistálló), amely 1810-ben,
• a borpince 1824-ben,
• a gőzfürdő pedig 1846-ban készült, amit később „Annafürdő”-nek neveztek el, gróf Apponyi Rudolf felesége Beckendorf Anna után.
A fürdő épületét az I. világháborúban kórházként használták, fennmaradó részében ma erdei iskola működik.
• A templom, amelynek alapkövét 1846-ban fektették le, de építését csak1860-ban fejezték be. A templom védőszentje: Avilai Szent Teréz.

Gróf Apponyi József 1863-ban halt meg, szívét a templom falában helyezték el. Az uradalmat unokaöccse, gróf Apponyi Rudolf örökölte, aki igényeinek megfelelően átalakította a kastélyt és a parkot is. Rudolf gróf 1876-ban halt meg.

Ezután a kastély tulajdonjoga fiára, gróf Apponyi Sándorra szállt, aki szintén végzett átalakításokat az épületen.
1905-ben, egy tűz pusztítása következtében az épület tetőszerkezete teljesen leégett, így 1906-ban újabb átalakítás következett. A kastély ekkor nyerte el mai formáját. Időközben a park is sok változáson ment át, többféle új és ritka növényt hoztak ide, melyekből néhány a mai napig is látható.
Sándor gróf nemcsak a gazdaságra, hanem a közösségre is nagy gondot fordított: orvost alkalmazott, patikát létesített, új iskolát építtetett és magánóvodát nyitott. Ennek hatására sok gazdasági szakember és iparos telepedett le itt. A falu legnagyobb népességét 1900-ban érte el 910 fővel. Gróf Apponyi Sándor 1925-ben halt meg, a templom mögötti családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Híres könyvtárát még életében az országos Széchenyi könyvtárnak adományozta. Halála után a kastélyt felesége Esterházy Alexandra örökölte.

Az Apponyi család itt élő ága 1930-ban kihalt, ezért a kastélyt teljes bútorzatával Alexandra grófnő még életében a Nemzeti Múzeumnak adományozta.

A kastélyban a II. világháború idején az Állami Földmérési Hivatal térképeit tartották, majd szovjet katonai kórháznak rendezték be. 1946-ban gyűjtőtáborként használták, 77 német családot gyűjtöttek itt össze kitelepítésre az egykori Apponyi uradalom területéről. A kitelepítés során Lengyelen, a megüresedett házakban 53 székely családot helyeztek el. 1946 őszétől a kastélyban mezőgazdasági szakiskola működik.

A település fejlődését nagyban befolyásolta az Apponyi család. Az Apponyi uradalom épületei az évek során a Hőgyészi Állami Gazdasághoz, majd magánkézbe kerültek.


    
©: takaro@takaro.hu