Lengyel nevének eredetére két változatot ismerünk. Az egyik szerint, nevét lengyel származású telepesekről kapta, a másik változat alapján pedig egy Lengyel nevű vitézről.
A község területén emberi település nyomai az új kőkorban fedezhetők fel először. A leletek megtalálásának helyét a nép „török sánc”-nak nevezte el, ma sánci tetőnek nevezik. Itt végezte ásatásait Wosinsky Mór 1882-1888-ig. Az általa talált leletek „lengyeli kultúra” néven lettek ismertek az egész világon. Lengyelt írásban először 1308-ban említették: „a honfoglaló magyarok hamar megtelepedtek termékeny határában”. A település területén a török hódoltság végéig éltek magyarok, ekkor azonban teljesen elnéptelenedett. A település a XVIII. század első felében népesült újra. Amadé báró családja Németországból, valószínűleg Fulda környékéről, hozatott ide telepeseket. 1799-ben gróf Apponyi Antal György vásárolta meg a lengyeli uradalmat. Ekkor egy kisebb kastély épült, amiben ma az óvoda és a postahivatal található. Ennek a kastélynak az emeletét 1870-ben lebontották, mert ekkor már elkészült az új főúri kastély és a monda szerint a környéken csak egyemeletes épület lehetett. A mai kastély építtetője gróf Apponyi József volt. A kastély építése 1824-1829-ig tartott. Az építéshez használt téglát Lengyelen a grófi család téglaégetőjében égették. A munkálatokban Lengyel, Kisvejke, Závod, Mucsi községek jobbágyai vettek részt. A kastély építtetőjének az elképzelése az volt, hogy az, viselje magán az év jegyeit. Ezt a következőképpen valósította meg: Apponyi József nevéhez fűződnek még a következő épületek is: Gróf Apponyi József 1863-ban halt meg, szívét a templom falában helyezték el. Az uradalmat unokaöccse, gróf Apponyi Rudolf örökölte, aki igényeinek megfelelően átalakította a kastélyt és a parkot is. Rudolf gróf 1876-ban halt meg. Ezután a kastély tulajdonjoga fiára, gróf Apponyi Sándorra szállt, aki szintén végzett átalakításokat az épületen. Az Apponyi család itt élő ága 1930-ban kihalt, ezért a kastélyt teljes bútorzatával Alexandra grófnő még életében a Nemzeti Múzeumnak adományozta. A kastélyban a II. világháború idején az Állami Földmérési Hivatal térképeit tartották, majd szovjet katonai kórháznak rendezték be. 1946-ban gyűjtőtáborként használták, 77 német családot gyűjtöttek itt össze kitelepítésre az egykori Apponyi uradalom területéről. A kitelepítés során Lengyelen, a megüresedett házakban 53 székely családot helyeztek el. 1946 őszétől a kastélyban mezőgazdasági szakiskola működik. A település fejlődését nagyban befolyásolta az Apponyi család. Az Apponyi uradalom épületei az évek során a Hőgyészi Állami Gazdasághoz, majd magánkézbe kerültek. |
©: takaro@takaro.hu |