Lengyel község honlapja

A község területén emberi település nyomai az új kőkorban fedezhetők fel először a nép által „török sánc”-nak nevezett helyen. Ma sánci tetőnek nevezik. Itt ásatásokat végzett Wosinsky Mór 1882-88-ig. Az itt talált leletek „lengyeli kultúra néven lettek ismertek.
Lengyelt írásban először 1308-ban említették: „a honfoglaló magyarok hamar megtelepedtek termékeny határában. Területén a török hódoltság végéig éltek magyarok, ekkor azonban teljesen elnéptelenedett.

A XVIII. Század első felében újra népesült. Amadé báró családja Németországból hozatott ide telepeseket Fulda környékéről.

1799-ben gróf Apponyi Antal György vásárolta meg a lengyeli uradalmat. Először egy kisebb kastélyt építetett, amiben ma az óvoda és a posta találhatóak. Ennek a kastélynak az emeletét 1870-ben lebontották mivel ekkor már készen volt az új főúri kastély a monda szerint a környéken csak egy emeletes épület lehetett a mai kastély.

A mai kastély építtetője gróf Apponyi József volt. A kastély építése 1824-1829-ig tartott. Az építéshez használt téglát Lengyelen a grófi család tégla égetőjében égették. A téglaégető romjait ma „Téglaház” ként emlegetik. A munkálatokban Lengyel, Kisvejke, Závod, Mucsi községek jobbágyai vettek részt mivel az uradalom ezeket a településeket érintette.

A kastély építtetőjének az elképzelése az volt, hogy azaz év jegyeit viselje. Ezt a következő képen valósította meg:
• 4 évszak-4 bejárat
• 12 hónap-12 kémény
• 52 hét-52 szoba
• 365 nap-365 ablak
Mivel ebben az időben Lengyelnek fából és sárból épült temploma volt ezért a kastélyba egy kápolnát is építettek. A kastély épületében volt még konyha, sütöde és borospince is.
Apponyi József építette még a következőket is:

• A kastélyhoz tartozó parkot 1829-ben kezdték el kialakítani, mint díszkertet.
• „Svájceráj”-t 1810-ben. (Svájci típusú tehénistállót.)
• A borpincét 1824-ben. Ez „H” alakú és 80 méter hosszú. Tíz éven átásták.
• A gőzfürdőt 1846-ban, amit később „Annafürdő”-nek neveztek el, gróf Apponyi Rudolf felesége Beckendorf Anna után. A fürdő épületét az I. világháborúban kórházként használták. Ma erdei iskola üzemel a fent maradt részében.
• A templomot aminek alapkövét 1846-ban tették le, de építését csak1860-ban fejezték be. A templom védő szentje Avilai Szent Teréz.

Gróf Apponyi József 1863-ban halt meg. Szívét a templom falában helyezték el. Az uradalmat unoka öccse gróf Apponyi Rudolf örökölte és igényeinek megfelelően átalakította a kastélyt és a parkot. Rudolf gróf 1876-ban halt meg.

Ezután a kastély fiára gróf Apponyi Sándorra szállt. A kastélyt ő is a saját maga igényeinek megfelelően alakította át. Ami után sajnos a kastélyban, 1905-ben nagy tűz pusztított a tető szerkezet teljesen leégett, így 1906-ban újabb átalakítás következett és a mai végleges formáját is ekkor nyerte el az épület. Ekkor szüntették meg a benne lévő kápolnát is. Időközben a park is nagy fejlesztéseken ment át, sok új és ritka növényt hoztak ide. A falu legnagyobb népességét 1900-ban érte el 910 fővel. Gróf Apponyi Sándor 1925-ben halt meg, a templom mögötti családi sírboltban temették örök nyugalomra. Gróf Apponyi Sándor híres könyvtárát még életében az országos Széchenyi könyvtárnak adományozta.

Halála után a kastélyt felesége Esterházy Alexandra örökölte. Sándor gróf nem csak a gazdaságra, hanem a közösségre is nagy gondot fordított orvost alkalmazott, patikát létesített, új iskolát építetett és magán óvoda nyitott. Ennek hatására sok gazdasági szakember és iparos telepedett le itt.

Az Apponyi család itt élői ága 1930-ban kihaltak, ezért a kastélyt teljes bútorzatával Alexandra grófnő a Nemzeti Múzeumnak adományozta.

A II. világháború idején az állami földmérési hivatal térképeit tartották itt, majd szovjet katonai kórháznak rendezték be. 1946-ban gyűjtőtáborként használták, 77 német családot gyűjtöttek itt össze kitelepítésre az egykori Apponyi uradalom területéről. A kitelepítés során, Lengyelen megüresedet házakban 53 székely család érkezett.
A háború után a1946 őszétől a kastélyban mezőgazdasági szakiskola működik.